Jásziványért Egyesület
 
 
Alapszabály

 
 
 
 
 
 

Készült:
2017. március 12.

 

 
 
I. Az egyesület neve, székhelye, működési területe, bélyegzője
 

Az egyesület neve: Jásziványért Egyesület
Székhelye: 5135 Jászivány Turul u. 20.
Működési terület: Jászivány község közigazgatási területe
Az alapítás éve: 2005.
Az Egyesület jogi személy.
Az Egyesület bélyegzője:
Az Egyesület körbélyegzője közepén Jászivány község címere található, körülötte a szélső köríven az Egyesület neve és a működési területre utaló Jászivány községnév olvasható.
A címer használatához Jászivány község Önkormányzatának Képviselő-testülete hozzájárulását adta.
Az Egyesület téglalap alakú bélyegzője az Egyesület nevét, címét, adószámát tartalmazza.

 
 
II. Az Egyesület célja
 

Az egyesület helyi fiatalok kezdeményezésével alakult, célja a településen élők életének színesebbé tétele, alkalmazkodva napjaink társadalmi változásaihoz, enyhítve a kis településekre jellemző negatív jegyek hatásait.
 Az egyesület közhasznú tevékenységet folytat, tagsággal rendelkezik, nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a szolgáltatásaiból. Jogállását tekintve az Egyesület nem közhasznú.
Az egyesület vállalkozási tevékenységét csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
A non profit előírásoknak megfelelően nem profit orientált. Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményt nem ossza fel, azt az alább felsorolt tevékenységekre fordítja.
Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Országgyűlési képviselői-, megyei-, fővárosi-, valament megyei jogú városi képviselő testületbe, valamint Európai Parlament tagjának jelöltet nem állít, polgármestert nem jelöl.

 

 
 
 
Az egyesület a fent felsorolt célok elérése érdekében az alábbi tevékenységet végzi:

 
 
III. Az egyesület tagsága
 

Az Egyesület tagja lehet az a 16. életévét betöltött természetes személy vagy szervezet, aki a jelen Alapszabályban foglalt egyesületi célokat elfogadja és tagfelvételi kérelmét a Közgyűlés jóváhagyja.
A felvételt kérőnek kérelmében nyilatkozatot kell tennie arra vonatkozóan, hogy az Egyesület létesítő okiratát ismeri és az Egyesület alapszabályát, céljait, szellemiségét, értékrendjét és kialakult szokásait magára nézve kötelezőnek fogadja el.
A tag felvételével kapcsolatos döntés meghozatala a Közgyűlés hatáskörébe tartozik. A tag felvételének kérdésében a Közgyűlés a tag kérelme alapján, két alapító tag előzetes ajánlásával, egyszerű szótöbbségi határozattal dönt. A tagsági jogviszony a tagfelvételi kérelem Közgyűlés által történő elfogadásával jön létre.
Az Egyesület Elnöksége köteles az egyesületi tagokról naprakész nyilvántartást vezetni.
A jelen Alapszabályban a továbbiakban mindazon rendelkezéseknél, ahol a "tag" kifejezés szerepel, csupán az Egyesület rendes tagjait kell érteni, a tiszteletbeli tagokra vonatkozó eltérő rendelkezések mindig pontosan tartalmazzák a "tiszteletbeli tag" kifejezést.

 
A tiszteletbeli tag:

 
Kilépési szándékát a tag köteles bejelenteni az Elnökséghez. A kilépés az Elnökség részére történt bejelentéssel egyező időpontban hatályos.
A kizárás a Közgyűlés minősített többségi határozatával, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább háromnegyedes szavazat-többségével jön létre.
Az Egyesületből kizárható az a tag, aki valamely, az egyesületi tagságból eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi; így különösen, ha a egy évnél régebben lejárt esedékességű tagdíjat írásbeli felszólításra sem fizette be. Automatikusan nem szűnhet meg a tag tagsági jogviszonya pusztán azért, mert késlekedett a tagdíj befizetésével, hanem a kizárásáról külön dönteni kell, illetőleg, ha az Egyesület céljával, szellemiségével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít.
 A tiszteletbeli tagi címet a Közgyűlés minősített többségi határozattal, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább háromnegyedes szavazat-többségével jogosult megvonni abban az esetben, ha a tiszteletbeli tag az Egyesület céljával, szellemiségével, értékrendjével vagy az Alap-szabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít.
Csak azt követően hozható meg a kizárásról illetve a tiszteletbeli tagi cím megvonásáról szóló határozat, hogy a határozattal érintett személyt meghallgatták, részére lehetőséget biztosítottak védekezésének előterjesztésére és az enyhítő vagy mentő körülmények ismertetésére.
 
Az Egyesület tagja jogosult:

A nem természetes személy tag törvényes képviselője útján gyakorolhatja és teljesítheti jogait és kötelezettségeit. A természetes személy tag jogait csak személyesen gyakorolhatja, meghatalmazotti képviseletnek nincs helye.
Az Egyesület valamennyi tagja egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.
 
 
IV.  A Közgyűlés
 
Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amelyet évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az Elnök az Elnökség egyszerű szótöbbséggel hozott határozata alapján a Közgyűlést egyéb alkalmakkor is jogosult összehívni, továbbá köteles azt összehívni, ha a tagok legalább 1/3-a írásban kéri.
 A választott testületekre vonatkozó közös szabályokat a Ctv. tartalmazza.
A Közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) Az Alapszabály megállapítása, módosítása.
b) Az éves költségvetés meghatározása.
c) Az Elnök éves beszámolójának és a közhasznúsági jelentésnek az elfogadása.
d) Az Egyesület más egyesülettel történő egyesülésének, feloszlásának kimondása.
e) Az Egyesületbe új tagokat felvenni
f) Az Egyesület tagjainak sorából történő kizárás, illetőleg a tiszteletbeli tagi cím visszavonása
g) Az Elnökség tagjai és az Elnök megválasztása
h) Az Elnökség tagjai és az Elnök visszahívása,
i) A Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása
j) Az éves tagdíj mértékének meghatározása, ideértve az alakulás évében fizetendő éves tagdíjat is,
 
A Közgyűlés összehívása:
A közgyűlést az Elnök hívja össze valamennyi regisztrált tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót a tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább nyolc naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok, valamint a határozatképtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt közgyűlés helyének és dátumának pontos megjelölésével. A közgyűlés nyilvános.
 
A Közgyűlés határozatképessége:
A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok 50 %-a + egy fő jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében a jelenlévők számától függetlenül határozatképes abban az esetben, ha a távolmaradás jogkövetkezményeire a tagok figyelmét a meghívóban kifejezetten felhívták.
Határozatképtelenség esetén új időpontot kell kitűzni. A megismételt ülés legkorábban a határozatképtelen ülést követően, későbbi időpontra hívható össze. A két közgyűlés időpontja között maximum 30 nap telhet el. Az eredeti napirendi pontokkal ismételten összehívott közgyűlés határozatképes a megjelent tagok számától függetlenül.
A közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben határozatait a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza, kivéve az a), f), g) és h) pontot, ahol a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok minősített többségének (legalább három-negyedének) igenlő szavazata szükséges.
A Közgyűlés dönthet, hogy nyílt (kézfeltartással) vagy titkos (írásban) szavazással választja tisztségviselőit.
Tagkizárásra vonatkozó döntés meghozatalakor a kizárni szándékozott tag szavazati jogát nem gyakorolhatja.
A közgyűlés az éves beszámolóról szóló határozatát a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok minősített szótöbbségével hozza.
A Közgyűlés üléseit az Elnök vezeti le, kivéve, ha az Elnök személyét érintő ügyről van szó. Ha az Elnök személyét érintő ügyről van szó, a Közgyűlés az ülés megkezdésekor a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével határoz a Levezető Elnök személye felől.
A közgyűlés a személyi döntések kivételével határozatait nyílt szavazással, a személyi döntések tekintetében pedig titkos szavazással hozza.
Szavazategyenlőség esetén nyílt szavazáskor a szavazást addig kell ismételni, amíg döntés nem születik, titkos szavazás esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni, majd későbbi időpontban újra napirendre tűzhető.
A közgyűlési határozatot az érintettekkel igazolható módon közölni kell. Ennek módja a postai küldemény formájában történő közlés. Az igazolhatóság itt arra utal, hogy a levélből egy másolatot el kell tenni.
Az Elnök köteles a Közgyűlés által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe behelyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a Közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, személye megállapítható.
 Az Egyesület a Közgyűlés által elfogadott beszámolóját, május 31-ig letétbe helyezi és közzéteszi az Országos Bírói Hivatal felé, valamint saját honlapján az előírt formáben és tartalommal.
A Közgyűlés döntéseiről, az Egyesület működéséről, tevékenységéről az elnök az Egyesület saját honlapján, az Országos Bírói Hivatal és a Civil Információs Portálon keresztül tájékoztatja a nyilvánosságot.
 
 
V. Az Elnökség
 
Az Egyesület vezető szerve a 3 tagú Elnökség, amelynek tagjait a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással 5 év időtartamra választja.
Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal tart ülést Az Elnökség ülése határozatképes, ha azon az elnökségi tagok mindegyike jelen van. Az ülések nyilvánosak.
Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza meg. A határozatot az érintettel igazolható módon közölni kell.
Az elnökségi ülést az Elnök hívja össze valamennyi elnökségi tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót az elnökségi tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább nyolc naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok pontos megjelölésével. Az Elnökség ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg.
Az Elnökség hatáskörébe tartozik:
a)      az ügyrend elfogadása,
b)      az etikai szabályok elfogadása,
c)      az Elnök utasítása a közgyűlés összehívására,
d)      az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az éves elnöki beszámolókba, a közhasznúsági jelentésekbe, valamint a korábbi közgyűlési határozatokba való betekintés biztosítása az érdeklődők részére,
e)      a közhasznúsági jelentés tervezetének elkészítése és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztései
f)        döntés minden olyan egyéb kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
 
A Közgyűlés általi visszahívás esetén túl megszűnik az elnökségi tagság a tag halálával és lemondásával is, amely esetekben a Közgyűlés új elnökségi tagot választ. Az időközben választott új elnökségi tag megbízatása a már hivatalban lévő elnökségi tagok mandátumával egyező időpontig szól.
Az Elnök köteles az Elnökség által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe behelyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból az Elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, személye megállapítható. 
 
 
VI. Az Elnök
 
Az Elnök a Közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással 5 év időtartamra választott vezető tisztségviselő, aki az Egyesület szervezetének képviseletre önállóan jogosult vezetője.
Az Elnök hatásköre és feladatai:

 
 
VII. A Felügyelő Bizottság
 
A Felügyelő Bizottság feladata az Egyesület alapszabályban rögzített tevékenységének, gazdálkodásának folyamatos ellenőrzése és a közhasznú tevékenység felügyelete.
A Felügyelő Bizottság a tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
A Felügyelő Bizottság 3 tagját a Közgyűlés választja meg.
A Felügyelő Bizottság elnökét az Egyesület választott testületeinek üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni.
A Felügyelő Bizottság szükség szerint de évente legalább egyszer ülésezik, mely ülést a Felügyelő Bizottság elnöke a tervezett időpont előtt legalább 8 nappal írásban hív össze a napirend egyidejű írásbeli közlésével.
A bizottsági ülések nyilvánosak, amennyiben ez az Egyesület vagy mások jogát, jogos érdekét nem veszélyezteti. Zárt ülés elrendeléséről a Felügyelő Bizottság elnöke jogosult dönteni.
A Felügyelő Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a bizottság elnökének szavazata dönt. Munkarendjét maga határozza meg. A határozatokat az érintettekkel a Felügyelő Bizottság elnöke közli írásban. A határozatokat az egyesület elnöke által vezetett Határozatok Könyvébe kell behelyezni. A határozatból a döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható. Amennyiben ez mások vagy az Egyesület jogát vagy jogos érdekét nem sérti vagy veszélyezteti, a Közgyűlés és az Elnökség által meghozott határozatokat valamint az Egyesület beszámolóit a nyilvánosság számára elérhető módon (helyi újság, honlap) nyilvánosságra hozza.
A Felügyelő Bizottság munkájáról és megállapításairól írásban tartozik a Közgyűlést tájékoztatni.
A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a.)    a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé.
b.)    a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
 
Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezetőszerv összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.
Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
VIII. Összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok
 
A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685§ b pont), élettársa (a továbbiakban együtt:hozzátartozó) a határozat alapján:

 
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás
Nem lehet az Felügyelő Bizottság elnöke, vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
§         Az Elnökség tagja
§         A közhasznú szervezettel a megbízásán kívüli már tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik
§         A közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül- kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatások, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabályzatnak megfelelő juttatás-,
§         A fentebb meghatározott személyek hozzátartozója.
A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
 
 
IX. A gazdálkodás általános szabályai
 
Az Egyesület mint társadalmi szervezet tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg.
Az Egyesület tagdíjaiból, részére juttatott támogató befizetésekből és esetleges egyéb jövedelmekből gazdálkodik.
A tagdíj összegét, befizetésének módját a Közgyűlés határozza meg. A tagok tagdíj-befizetéseiről az Elnökség a tagnyilvántartáshoz kapcsolódó nyilvántartást vezet. A tagok a tagdíj megfizetésén túl az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
Az Egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel.
Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.
Az Egyesület befektetési tevékenységet nem végez, így befektetési szabályzatkészítési kötelezettsége nincsen.
Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. Az Egyesület mint közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.
Az Egyesület a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzá-tartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
Az Egyesület vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel; az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.
Az Egyesületre irányadó beszámolási és nyilvántartási szabályokra a hatályos jogszabályok az irányadók az irányadók.
Az Egyesület köteles beszámolót készíteni a tárgyévet követő évben legkésőbb május 31. napjáig a nyilvánosságszámára elérhető módon (helyi újság, honlap) közzétenni.
Az Egyesület tevékenysége nyilvános.
Az Egyesületet a tagok elsődlegesen nem gazdasági tevékenység céljára alapították, és az Egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, a céljainak elérését elősegítendő és közhasznú tevékenységét nem veszélyeztető módon folytathat.
Az Egyesület működése felett az ügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet.
Az Egyesület működése során keletkezett iratokba a betekintés lehetőségét az Egyesület elnöke biztosítja az érdeklődő részére munkanapokon előzetesen egyeztetett időpontban az Egyesület székhelyén, felügyelet mellett. Az Egyesület közhasznúsági jelentéséről az érdeklődő a költségek megtérítése mellett másolatot kérhet.
Az Egyesület vagyoni és pénzügyi forrásai:

 
Az Egyesület a vagyonával a hatályos jogszabályok alapján gazdálkodik és erről könyvitelt vezet.
Az Egyesület a kezelésében lévő vagyont a vonatkozó pénzügyi rendelkezések alapján önállóan kezeli.
Az Egyesület tartozásáért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíjukon túl saját vagyonukkal nem felelnek az Egyesület tartozásért.
 
 

X. Az Egyesület képviselete
 
Az Egyesületet az Elnök önállóan képviseli, kivétellel az alábbiakban:
Az Egyesület bankszámlája felett az Elnök és egy további elnökségi tag együttesen jogosult rendelkezni.
 

XI. Az Egyesület megszűnése
 
Az Egyesület megszűnik, ha a Közgyűlés a feloszlását vagy más társadalmi szervvel való egyesülését kimondja.
Megszűnik továbbá az Egyesület, amennyiben az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.
Az Egyesület megszűnése esetén vagyonát elsődlegesen a hitelezők kielégítésére kell fordítani. A hitelezők kielégítése utáni vagyon felhasználásának módjáról a Közgyűlés dönt.
A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.
Ha a vagyon hasznosításáról az Egyesület nem rendelkezett, továbbá ha az Egyesület felosztással szűnt meg, vagy a Felügyelő szerv az Egyesület megszűnését állapította meg. Alapszabályi rendelkezés hiányában a Nemzeti Együttműködés Alapba kerül az Egyesület vagyona.
Az Egyesület megszűnése esetén – a megszűnés módjától függően – végelszámolás, kényszer-végelszámolás, vagy fizetésképtelenség esetén – felszámolási eljárás lefolytatására kjerülhet sor.
 
 
XII. Az egyesület alapító tagjainak névsora
 

 
 
 
XIII. A tisztségviselők névsora 
 
Az Elnökség:
Az Egyesület elnök: Kökény Gizella
Elnökségi tag: Nyitrainé Kiss Katalin
Elnökségi tag: Mihályiné Balla Zseraldina
 
A Felügyelő Bitottság:
A bizottság elnöke: Kiss László
Bizottsági tag:  Berente Szilvia
 Bizottsági tag: Ádám János
 
 
XIV. Záró rendelkezések
 
A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szerveztek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény illetőleg a további vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.
Az Egyesület Alapszabályát a jelen lévő tagság a székhelyen 2017. március 12-én  egyhangú határozattal jóváhagyta.
Az Egyesület Alapszabályát a Szolnoki Törvényszéknek az Elnök a változás bejelentési kérelemmel és a szükséges mellékletekkel együtt benyújtja.
A létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat-módosítások alapján hatályos tartalmának.
 
Jászivány, 2017. március 12.

                                                                                             
                                                                                              Kökény Gizella
                                                                                             egyesületi elnök
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
11